Ha Betéti társaságot esetleg más cégformát Rt.-t (Zrt.-ot) kíván alapítani vagy érdeklődni szeretne, vegye fel a kapcsolatot velünk az info@cegkreator.hu e-mail címen. Munkatársunk szívesen áll rendelkezésére. A Zrt. elektronikus cégbejegyzési eljárási útmutatóból tájékozódhat 2017 Zrt. alapítás lépései. Kattintson ide!, (amelyben megtalálható, hogy milyen lépésekből áll az elektronikus cégkreáció folyamata, és mennyi a várható munkafolyamat ideje.)

A cég nevének kiválasztása Betéti Társaságnál

A Betéti társaságnál is ugyanazok a szabályok állnak fenn cégnév kiválasztásakor, mint más társasági formáknál. Kellőképpen különböznie kell más már bejegyzett cégek nevétől 3 karakter eltéréssel. A Betéti társaság nevet fel kell tüntetni a cégnévben, ennek rövidített formája lesz a Bt. megjelölés.
A cégnév kiválasztásakor több lehetséges cégnevet is meg lehet jelölni tényvázlatunkon (a tényvázlat szóra kattintva letöltheti) vagy elég a személyes ügyvédi irodában való találkozáskor eldöntenie. A cégnév kiválasztásában, javasolásában is segítünk Önnek. Ha tényvázlatunkban megjelöli a jövőbeli cégének nevét mire a személyes ügyvéddel való találkozó megtörténik, már le is ellenőrizzük, hogy foglalt-e a cég neve.

A Betéti társaság alapítása és tagjai

A betéti társaság alapításakor a tagok a létesítésére irányuló társasági szerződéssel vállalnak kötelezettséget arra, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak. A tag (beltag) felelőssége korlátlan, több beltag esetén korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges is, míg legalább egy tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, azonban nem felel társaság kötelezettségeiért a jogszabályi eltérések kivételével, a kültag felelőssége csak akkor korlátlan, ha a társaság nevében a neve szerepel.

A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. Betéti társaság alapításakor is csak egyszer kell befáradnia az ügyfélnek ügyvédi irodánkba. A megfelelő alapító dokumentumokat a tagok aláírásukkal látják el és az ügyvéd ellenjegyzi. Ha a mi portálunkat veszi igénybe, nem kell a közjegyzőnél az aláírási címpéldányt elkészíttetnie, mert ügyvédi irodánkban elkészítjük az aláírási címpéldányát.

Betéti társaság vagyona

A Betéti társaságnak nem kell kiinduló (minimális) tőke. A tagok nem kötelesek vagyoni hozzájárulások, a társasági szerződésben megállapított összegen felül növelni vagy pótolni veszteség esetén azt. Vagyoni hozzájárulását a tag a tagsági jogviszonya alatt nem követelheti vissza. Egy tag kilépése esetén a társaságnak el kell számolni a kilépő taggal.

A betéti társaság vagyona (ha igény van rá) is állhat természetesen pénzbeli és nem pénzbeli betétből, tehát itt is érvényes az apport - apport fogalmához apport magyarázatához cégeknél kattintson ide -rendszer. Az ún. apport tárgyak (nem pénzbeli vagyon) itt is alkothatják a betétet (szinte bármilyen ingóság autó, számítógép, fényképezőgép stb.) Itt is a tagok állapítják meg, ezeknek az értékét vagy elfogadhatják akár számla alapján is.

A Betéti társaság üzletvezetője, képviselője

A társaság üzletvezetésére a beltag(ok) tag jogosult(ak), és akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. A társaságot a vezető tisztségviselő (Új Ptk. szerinti, új neve-címe: ügyvezető) írásban cégjegyzés útján (aláírási címpéldány szerint) képviseli. Kültag is lehet képviselő - a jogszabályban meghatározottak kivételével - ha a társasági szerződés erre feljogosítja.

A Betéti társaság székhelye, telephelyének és fióktelepének kiválasztása

A társaság székhelyét, mint a központi ügyintézés helyét kell megjelölni. Akár saját lakhelyét is bejelentheti a cég székhelyeként. A székhely valódiságának érdekében a cégbejegyzés során legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, hogy a cég rendelkezik a megfelelő jogalappal a székhely használatához. A cég bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásában ez a dokumentum kötelező tartalmi elem 2012. március 01. - től.
Hozzájáruló nyilatkozat szükséges az ingatlan tulajdonosától és haszonélvezőjétől vagy bérbeadójától, vagy a tulajdonosi jogállással kapcsolatos okirat bemutatása, esetleg a cég székhelyhasználati megállapodásának rendelkezésre bocsátása.

A Betéti társaság működése, taggyűlés

A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre.

A taggyűlésen a határozathozatal során valamennyi tag azonos mértékű szavazattal rendelkezik. A társasági szerződés ettől akár eltérően is rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangú döntést ír elő.

A Bt. tagok felelőssége

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltag(ok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A belépő tag (beltag) felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A kiváló tag öt éven keresztül (a kiválásától számított naptól kezdve) felelős a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amit a tagsági jogviszonya alatt keletkezett.

Betéti Társaság tevékenységi köre

A társasági jogi szabályozásnak köszönthetően a cég társasági szerződésében már elég csak a főtevékenységet meghatározni. A korábbi gyakorlattal szemben a társaság már nem csak azokat a tevékenységeket gyakorolhatja, amely a társasági szerződésben szerepel. A Cégbíróságok a jövőben törölni fogják a cégjegyzékben szereplő összes tevékenységi kört a főtevékenység kivételével. Alapításkor csak az APEH felé kell jelenteni a főtevékenység ágazati besorolását. A cég egy főtevékenységet választhat és e mellé korlátlan számú további tevékenységet is felvehet.

A tevékenységek felsorolását megtekintheti a http://www.teaorszamok.hu/ linkre kattintva.

Ezeket a tevékenységi köröket rögzítheti társaság szerződésében (főtevékenységként is). Ezen felül a cég folytathat bármely nemű tevékenységet, ami nem engedélyköteles vagy tiltott esetleg korlátozva van.

A Betéti társaság megszűnése

A betéti társaság vagy jogutódlással (ez az átalakulás) vagy jogutód nélkül szűnik meg. A társaság jogutód nélküli, valamint jogutódlással (átalakulással) történő megszűnésének az elhatározásához a tagok gyűlésének, tehát a társaság valamennyi tagjának az egyhangú határozata szükséges. A beltag nélkül maradt kültagok vagy a kültag nélkül maradt beltagok a cég közkereseti társaságként való továbbvitelét is elhatározhatják, melyhez a tagok gyűlésének egyhangú határozatával lehetséges, mivel szerződésmódosításnak minősül.

Abban a két speciális esetben, amikor a társaságból valamennyi beltag, illetve valamennyi kültag kiválik, a betéti társaság megszűnik. Azonban mindkét esetben van lehetőséget arra, hogy a beltag(ok) nélkül maradt kültag(ok), illetve a kültag(ok) nélkül a beltag(ok) 6 hónapos határidővel elhatározhassák a társaság továbbvitelét új tag beléptetésével.

Betéti társaság Alapításához szükséges iratok

Önnek vagy a jövőbeli társaság tagjainak csak a személyigazolványát, adókártyáját és lakcímkártyáját kell behoznia irodánkba társaság alapításakor. Ha már megvan a székhelyül, telephelyül stb. szolgáló ingatlan használatára feljogosító okirat (tulajdoni lap, bérleti szerződés, stb.) kérjük azt is hozza magával.
Ha még nincs az se okoz problémát, mert az iratoknak a Cégbírósághoz történő továbbítása előtt is átadhatja nekünk. A társaság székhelyét, mint a központi ügyintézés helyét kell megjelölni. Akár saját lakhelyét is bejelentheti a cég székhelyeként. A székhely valódiságának érdekében a cégbejegyzés során legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, hogy a cég rendelkezik a megfelelő jogalappal a székhely használatához. A cég bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásában ez dokumentum kötelező tartalmi elem 2012. március 01. - től. Hozzájáruló nyilatkozat szükséges az ingatlan tulajdonosától és haszonélvezőjétől vagy bérbeadójától, vagy a tulajdonosi jogállással kapcsolatos okirat bemutatása, esetleg a cég székhelyhasználati megállapodásának rendelkezésre bocsátása. Ha kérdése merülne a szükséges iratokkal kapcsolatban vagy vegye fel a kapcsolatot velünk az infoKUKACcegkreator.hu e-mail címen.

A Betéti társaság alapítási díja

Portálunkon keresztül ennek díja Bruttó 30.000 Ft. Az ügyvédi munkadíjon felül le kell róni bejegyzési kérelemnél egyszerűsített elektronikus eljárásban 5000 Ft. (közzétételi díjat) illetéket a Magyar Államkincstár felé, és 1670 Ft. JÜB költséget. A Bt. alapítási és egyéb munkadíjakról a weboldalunk felső részén található áraink menüpontra rákattintva tájékozódhat. Ha a lapunkon található tájékoztatóval kapcsolatos kérdése adódna bármely témában, keressen fel bennünket bizalommal elérhetőségeinken.
Ez egy kedvező ár, amely tartalmazza a munkadíjat és a megrendelt szolgáltatással összefüggő tájékoztatást. A kapcsolattartó ügyvédi irodánk mindig minőségi és teljes szolgáltatást biztosít.

Részvénytársaság alapítása

A Részvénytársaságról általánosságban

A Részvénytársaság egy olyan gazdasági társaság, amely alaptőkéje előre meghatározott számú és névértékű részvényekből áll, és ahol a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság (rt.) tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen (Zrt.) és nyilvánosan (Nyrt.). Tehát működése szerint különböztetjük meg két fajtáját. Az Nyrt. cégformát általában a nagyobb vállalkozások használják, míg a Zrt. forma a középvállalkozásokra jellemző. A két cégforma közti különbséget a részvények forgalomba hozatalában, csatlakozás módjában és a forgalmazás módjában kell keresnünk.

A Nyilvánosan működő részvénytársaság alapításáról

Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették.

A Zártkörűen működő részvénytársaság alapításáról

Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették.
Tilos a zártkörűen működő rt. részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. A zártkörűen működő részvénytársaságok alapszabálya korlátozhatja a részvények elidegenítését (meghatározhatja például azt, hogy kiknek adható el). Egyszemélyes és Többszemélyes Zrt. alapításáról itt, tájékozódhat részletesen.

Az Rt. alaptőkéje és törzstőkéje

Az alaptőke valójában az összes részvény névértékének összege. Az alaptőke összege nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb mint 20 millió forint, zártkörűen működő részvénytársaságnál nem lehet kevesebb mint 5 millió forint. A részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással (apporttal) is alapítható.

A részvénytársaság hitelezőit védi az a szabály, amely szerint nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - a törvényben meghatározott esetek kivételével - az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult.

Nincs szükség a könyvvizsgálói jelentésre, ha a nem pénzbeli szolgáltatást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, számviteli törvény szerinti beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, amelyek piaci értéke megállapítható. A könyvvizsgáló jelentését az igazgatóság a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a Cégközlönyben közzéteszi.

Részvények fajtái és típusai részvénytársaságnál

Az Rt.-ben a részvény testesíti meg a tagsági jogokat. A nyomdai úton előállított részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A nyomdai úton előállított részvényeket a technika fejlődésével lassan felváltják az úgynevezett dematerializált részvények.

A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma. Dematerializált részvény esetén a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-forgalmazó által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik.

Dematerializált részvény esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.

Azokat a részvényeket, amelyek nem térnek el az általánostól és a részvény névértéke szerinti, arányos részvényesi jogokra jogosítanak, törzsrészvényeknek nevezzük. Ettől eltérő részvények valamiben különböznek, ezeket elsőbbségi, dolgozói, kamatozó vagy visszaváltható részvényeknek nevezzük.

Elsőbbségi részvény

Az elsőbbségi részvény azt jelenti, hogy a törzsrészvények tulajdonosaihoz képest valamivel több joguk van e részvény tulajdonosainak.

Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül osztalékelsőbbséget, a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget, elővásárlási jogot biztosító, valamint külön törvényben meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg. Az alapszabály rendelkezhet olyan elsőbbségi részvény kibocsátásról, amely ezekből az elsőbbségi jogosultságokból egyidejűleg többet testesít meg.
Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény jogosultja az osztalékról való döntés esetén először jogosult az osztalék felvételére (kifizetés időbeli elsőbbsége) vagy a névértéknél nagyobb mértékre lesz jogosult.

Dolgozói részvény

A dolgozói részvény intézménye azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók is a tulajdonhoz való kötődéssel érezzék magukénak a munkáltatójukat, a részvénytársaságot. A teljes, illetve részmunkaidős munkavállalók számára bocsátható ki kedvezményesen vagy akár ingyenesen a jogviszonyuk fennállásának időtartamára. A szűkebb alanyi körből fakadó sajátosságok miatt e részvényfajta csak korlátozottan forgalomképes.

A dolgozói részvény lehet törzsrészvény, de lehetőség van arra, hogy a részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról határozzon, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből - az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően - a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. Alapszabály rendelkezhet olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is, amely vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi jogot is megtestesít.

Kamatozó részvény

A részvény lehet kamatozó részvény is, ami a betét és a részvény kombinációja. Az elnevezés azt jelenti, hogy a részvénytulajdonost az adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Emellett természetesen az osztalékhoz fűződő joga is megmarad, tehát, hogy ha a részvénytársaság osztalék kifizetéséről dönt, akkor a kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton kívül a törzsrészvény tulajdonosát is megillető osztalék is megilleti. Kamatozó részvény az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékében hozható forgalomba.

Visszaváltható részvény

Ha a részvénytársaság alapító szabálya lehetőséget ad arra, akkor az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény is kibocsátható, amely a részvénytársaságnak vételi jogot, a részvényesnek eladási jogot biztosít, ez a visszaváltható részvény. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapszabályában kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni azzal, hogy a részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta. A feltételek meghatározása során az alapszabály eltérhet a Polgári Törvénykönyv vételi jogra vonatkozó rendelkezéseitől.

A Részvénytársaság alapítási díja és költsége

Portálunkon keresztül a Részvénytársaság (Nyrt., Zrt.) alapítási díja Bruttó 150.000 Ft.
Az Rt. alapítási és egyéb munkadíjakról a weboldalunk felső részén található áraink menüpontra rákattintva tájékozódhat. Ha a lapunkon található tájékoztatóval kapcsolatos kérdése adódna bármely témában, keressen fel bennünket bizalommal elérhetőségeinken.

Ez egy kedvező ár, amely tartalmazza a munkadíjat és a megrendelt szolgáltatással összefüggő tájékoztatást. A kapcsolattartó ügyvédi irodánk minőségi és teljes szolgáltatást biztosít az ügyfeleinknek.