Cégmódosítás és céges átalakulás lefolytatásához vagy vegye fel a kapcsolatot velünk az info@cegkreator.hu e-mail címen. Segítünk Önnek a kívánt cégének módosításában vagy átalakításában. Ha minket választ teljes körű tájékoztatást kap, hogy milyen dokumentumokra lesz szüksége, valamint gyors munkavégzést vállalunk.

A cégmódosításról általánosságban

Egy gazdasági társaságnál legyen az bármilyen cégformájú, gyakran előfordul, hogy idővel megváltoznak a cégjegyzékben bejelentett adatai, ezért azok módosításra szorulnak. Időközben megváltozhat a cég társasági szerződése vagy más adat, jog, jogosultság változik a cégen belül. Ilyenkor a Cégbíróság felé ezt jelenteni kell ezt változásbejegyzési kérelem formájában, hogy már a friss tényszerű adatok kerüljenek rögzítésre a cégjegyzékben.

Társasági szerződés módosítás és megváltoztatás

Egy gazdasági társaságnál, a cég alapító és működését szabályozó okirata, a társasági szerződés, amelynek módosításához és megváltoztatásához, kötelező a jogi képviselet - ügyvédi cégeljárás - az illetékes Cégbíróság előtt. A működő cég társasági szerződése gyakran módosul megváltozik. A gazdasági társaságoknak, a 2013. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) értelmében kötelezően módosítania kell társasági szerződésüket, vannak esetek amikor illetékmentesen módosíthatják azt, vannak jogesetek amikor illeték és költségtérítés (közzétételi illeték) kötelezetten lehet csak megváltoztatni azt. További információk, törvényi határidők és illetékek költségéről cégformához igazodva társasági szerződés módosulásáról, tekintse meg weboldalainkat, a Bt. esetében kattintson erre a linkre, Kft. esetében pedig erre a linkre.

Tevékenységi kör bővítése 2017

Ha Ön gazdasági társaságában, - cégében - további tevékenységi köröket kíván felvenni - tehát bővíteni azokat - , azt könyvelőjén vagy jogi képviselőjén - ügyvédjén - keresztül, az illetékes hatóságok felé gyorsan megteheti, azonban bizonyos tevékenységi körök felvételét, csak törvényi vagy hatósági vagy kamarai engedéllyel tehet meg.

Gazdasági társaság tehát cég főtevékenység módosítása megváltoztatása

Egy gazdasági társaságnál - cégnél - gyakran előfordul, hogy a cég rákényszerül, a főtevékenysége módosítására. Ennek számos oka lehet, például cég pályázati feltételei közé tartozik vagy szerződéses partnerei ( céges kölcsönt nyújtó bankja) követleik meg. A cég főtevékenységének megváltoztatásához Cégbírósági cégmódosítás szükséges, kötelező ügyvédi cégeljáráson keresztül. Cég főtevékenység módosításához, hívja a 06-30-720-78-18 telefonszámunkat vagy vegye fel a kapcsolatot velünk az infoKUKACcegkreator.hu e-mail címen.

Adatok amik megváltozhatnak egy cég esetében

A leggyakrabban előforduló esetek amik megváltoznak egy cégben általában, az a cég székhelye, telephelye, a gazdasági társaság tagjai (azok adatai) vagy ügyvezetője, vezető tisztségviselője, de még számtalan adat változhat az idő multával.

Gazdasági társaságnál cégnél módosulhatnak megváltozhatnak

A cégjegyzékben a következő leglényegesebb adatok szerepelnek egy cégről amik módosulhatnak:

Egy gazdasági társaság működése folyamán, az alábbi törvényi listában szereplő cégadatok változhatnak és módosulhatnak, amelyekhez ügyvédi cégmódosítás szükséges:

a cég cégjegyzékszáma
a cég neve, rövidített neve, idegen-nyelvű elnevezése
a cég székhelye, esetleg telephelye, fiók telephelye
a cég, főtevékenysége és az alapító okiratban szereplő egyéb tevékenységi köre(i)
a cég létesítő okiratának kelte, illetve annak módosításának dátumai
a cég jegyzett tőkéje
a cég képviseltének módja (együttes, önálló)
a cég képviseletére jogosultak neve (cége) és lakóhelye (székhelye), valamint tisztsége, e jogviszonyuk keletkezésének időpontja, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontja is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontja
a cég elektronikus elérhetősége e-mail címe, honlapjának domain neve, (esetlegesen a cég rendelkezése a felől, hogy honlapján teszi közzé közvetlen módon közleményeit)
a cég adószáma és statisztikai számjele
a cég könyvvizsgálójának neve és lakóhelye
a kamara megjelölése, ha a cég tagja annak
a cég kiskorú tagjának (pl.:tulajdonos) törvényes képviselője neve és címe
a kézbesítési megbízott neve és címe

Korlátolt Felelősségű Társaságnál módosulhat és megváltozhat:

Kft. esetében megváltozhatatnak és módosulhatnak, a következő listában szereplő adatok:

a Kft. tagjainak neve lakóhelye (a tag minősített befolyásának vagy 50%-ot meghaladó szavazati mértékének a tényét)
a Kft. tagjainak tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja
a Kft. üzletrészen alapított zálogjog ténye

Betéti társaságnál módosulhat és megváltozhat:

Bt. esetében megváltozhatatnak és módosulhatnak, a következő listában szereplő adatok:

a Bt. tag tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja
a betéti társaság kültagjainak neve, lakóhelye
a betéti társaság beltagjainak neve, lakóhelye
a betéti társaság üzletvezetőjének személye
a betéti társaság beltagjainak neve, lakóhelye
a betéti társaság beltagjainak neve, lakóhelye

Részvénytársaságnál a továbbiakban módosulhat - változhat:

részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények száma és névértéke

a kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke

a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények száma és névértéke

Cég átalakulása általánosságban

Átalakulásnak nevezzük a gazdasági társaság jogutódlással történő megszüntetését, amikor egy gazdasági társaság más cégformájú társasággá alakul át. Például Bt. cégformából Kft. cégformájúvá alakul át egy gazdasági társaság.
"133. § [Az átalakulás esetei és feltételei]
(1) Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át.
(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.
3:134. § [Az átalakulás befejezése]
(1) Az átalakulás befejezése előtt meg kell határozni a jogutód tagjait a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánókat megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját.

(2) Az átalakulás során a társaságtól megválókat megillető vagyonhányadot a jogutód nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve, ha a jogutódnak az érintettekkel kötött megállapodása eltérően rendelkezik.
3:135. § [Az átalakulással kapcsolatos felelősségi szabályok]
(1) Az átalakulás során a társaságtól megváló tag a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén irányadó szabályok szerint köteles helytállni az átalakuló gazdasági társaságnak az átalakulással létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért.
(2) Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.
3:136. § [A gazdasági társaságok egyesülése] Gazdasági társaság más gazdasági társasággal, valamint szövetkezettel és egyesüléssel egyesülhet."

Indokok az átalakulásra

Elsősorban anyagi érdekek ösztönzik a cégforma váltással járó átalakulást. A számviteli szabályoknak a megváltozása, az adózási forma átalakítása vagy más egyéb közterhek módosulása ezek általában a leggyakoribb indokok az átalakulásnál. Természetesen lényeges tényező lehet a társaság szervezeti felépítése, működtetésének módja is az átalakulásnál. Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaságban a tagok, úgy döntenek, hogy kevesebb vagyonnal, egyszerűbb társasági formában kezdik el a munkájukat, a piaci és adózási hatások miatt. Persze sokszor kedvezőbb megoldás, ha pont ennek ellenkezője történik, és a tagok úgy döntenek, hogy inkább több tőkét fektetnek be a vállalkozásukba, és csak korlátolt felelősséget vállalnak az új átalakult cégformában. Sokszor a tagok az adminisztrációs terhek miatt változtatnak cégformán. Bizonyos esetekben maga a jogszabály írja elő kötelező jelleggel az átalakulást más cégformává.

A gazdasági társaságokra vonatkozó speciális lehetőségek:

Egyesülés

Egyesülésnél két vagy több társaságból egy darab jogutód társaság lesz. Az egyesülésen belül két típust különböztetünk meg:

a. Összeolvadás: Ilyenkor teljesen új társaság alakul a jogelődök megszűnésével és a jogelődök vagyona átszáll az új cégre.
b. Beolvadás: Egy átvevő gazdasági társaság bővül a beolvadó gazdasági társasággal, és az átvevő tovább működik a közös vagyonnal.

Szétválás

A szétválásnál egy társaságból kettő vagy több jön létre. A szétváláson belül két típust különböztetünk meg:

a. Kiválás: Kiválásnak nevezzük azt, ha a jogelőd megmarad, de a kiválók új cégben folytatják a tevékenységüket a vagyon egy részével.
b. Különválás: Ebben az esetben a jogelőd cég megszűnésével jogutód, különvált cégek keletkeznek és a jogelőd cég vagyona átszáll a létrejövő új társaságokra (jogutód cégekre).

Jogszabályi háttere az egyesülésnek és a szétválásnak cégeknél

"3:39. § [Átalakulás] (1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. (2) Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
3:40. § [Korlátozások] Nem alakulhat át a jogi személy, ha a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll; b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.
3:41. § [Döntés az átalakulás kezdeményezéséről] (1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről - az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával - a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni.
3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] (1) A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. (2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. (3) Az átalakulási tervet a tagok (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell.
3:43. § [Az átalakulás befejezése] (1) Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg. (2) Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. (3) Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. (4) Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi formájában működik tovább.

3:44. § [Egyesülés] (1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. (2) Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. (3) Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta.
3:45. § [Szétválás] (1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. (2) A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás). (3) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak.
3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei] (1) A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. (2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. (3) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
3:47. § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása] A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű, vagy - ilyen törvényi előírás hiányában - a társaság által meghatározott jegyzett tőke követelményének a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

Átalakulás menete

A társaság legfőbb szerve, a taggyűlés két alkalommal - minősített többséggel illetve egyhangúan Kkt. és Bt. esetében - határozhat az átalakulásról. Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy első ízben a vezető tisztségviselőknek - ha a társaságnál felügyelőbizottság működik -, a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át, és előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni.

Ha a tagok (részvényesek) az átalakulás szándékával - az adott gazdasági társaságnál előírt szavazati aránnyal egyetértenek, a legfőbb szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről, és megbízza a társaságvezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb - jogszabály által meghatározott vagy a legfőbb szerv által előírt - okiratok elkészítésével.
A vezető tisztségviselők elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltártervezetét, a jogutód gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társaság társasági szerződés tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet.

Jogelődök jogutódok felelőssége

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.

Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.

Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért. Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

Cégmódosítás díja és költsége

Portálunkon keresztül a Bt. módosítás díja bruttó 25000 Ft., a Kft. módosítás díja bruttó 35000 Ft. Egyéb munkadíjakról a weboldalunk felső részén található áraink menüpontra rákattintva tájékozódhat. Ha egyéb bármilyen kérdése felmerülne a cégmódosítással vagy egyéb szolgáltatásainkkal árainkkal kapcsolatban, vegye fel a kapcsolatot velünk.